A következő listában megtalálhatok a 2014-es évre vonatkozó Magyar
Államkincstár ( MÁK ) utalási időpontjai, 1-2 nap késés lehetséges !
Utalás esetén :
Mikor lesz rajta a családi pótlék a számláján 2014 évben ?
Utalás esetén az alábbi időpontok valószínűsíthetőek, de nem biztosak :2014. Január 03
2014. Február 04
2014. Március 05
2014. Április 02
2014. Május 03
2014. Június 04
2014. Július 01 vagy 02
2014. Augusztus 05 vagy 06
2014. Szeptember 03
2014. Október 04
2014. November 04
2014. December 02
Családi pótlék - nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás
Az
állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével,
iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási
támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.
A nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező - a feltételek fennállása esetén.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.
A nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező - a feltételek fennállása esetén.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.
Ki jogosult nevelési ellátásra?
Nevelési ellátásra jogosult:
- a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
- a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
- a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyám,
- akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel.
Saját jogán
az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét
betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási
támogatásra való jogosultsága megszűnt.
Az iskoláztatási támogatás
a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes
időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően
közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak
a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét,
sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.
Közoktatási intézmény:
óvoda, általános iskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola, gimnázium,
szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai-,
konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, diákotthon és
kollégium.
A
tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A
sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak
a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.
A közoktatási törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
a) testi,
érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság
együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő
funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető
tartós és súlyos rendellenességével küzd,
b) a
megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza
nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;
Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?
Iskoláztatási támogatás (Cst. 8. §) iránti kérelmet a következő ügyfelek nyújthatnak be:
- a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
- a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
- a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő. a gyám
- akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §. (1) bekezdés),
- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
- a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanköteles gyermekre tekintettel,
- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel
- a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.
Saját jogán
az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki közoktatási
intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és
- akinek mindkét szülője elhunyt,
- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától külön élő szülője elhunyt,
- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből
- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg
- aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, hivatásos nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban
- a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.
Kit kell saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni?
A
családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban
nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel
(ügyféllel) életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres
jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki. Ezen túlmenően saját
háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket
is, aki
a) a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül,
b) akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy
c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.
Ki minősül tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek?
Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos:
a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki
külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága
miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A külön
jogszabály a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és
fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A 18. év
alatti gyermek betegségét ezen rendelet melléklete szerinti „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről" elnevezésű
nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek
szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy
szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban.
b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki
tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67
%-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást
szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább
egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását első fokon a
kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve, másodfokon a
Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálja és igazolja,
amelyről szakhatósági állásfoglalást ad ki.
A
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy
személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a
végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását - a
külön jogszabályban előírtak szerint - igazolták.
A 18. életévét betöltött, közoktatási intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után,
ha az ügyfél a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb
összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult
a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek
közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig,
amelyben a 20. életévét - sajátos nevelési igényű tanuló esetén - a 23.
életévét betölti.
Fogyatékossági támogatásban
részesülő személy nem részesülhet magasabb összegű családi pótlékban,
ill. a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18 éven felüli
személy vagy rá tekintettel más személy magasabb összegűcsaládi
pótlékban részesül.
Kiskorú szülő jogosult lehet-e családi pótlékra?
Kiskorú szülő
esetén, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16.
életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt
gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a
kiskorú szülő részére kell megállapítani.
16 életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.
Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításánál beszámítani?
A családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az ügyfél már nem jogosult a családi pótlékra.
Az
összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott
vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az ügyfél kérelmére), aki
az ügyfél háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a
hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki
közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első
felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy
első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres
jövedelemmel nem rendelkezik. Ezekben az esetekben az ügyfélnek a
gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát közoktatási
intézmény esetén az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról”
elnevezésű nyomtatványon, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói
jogviszony igazolással igazolhatja. A jogviszony fennállását a kérelem
benyújtásakor, illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt
évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony
esetén október 15-ig kell igazolni. A felsőoktatási tanulmányokat
folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben
részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.
A fentiekhez hasonlóan beszámít
a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek
is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel
nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi
ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy
tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres
kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás
minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális
intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy
alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az
évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás.
Mikor kerülhet sor a családi pótlék megosztására?
Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha
jogerős bírósági döntés alapján a szülők egyenlő időszakban felváltva
gondozzák gyermeküket. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os
arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék
megosztása iránti kérelemhez mellékelni kell a jogerős bírósági döntést.
Mit jelent a családi pótlék természetben történő folyósítása?
A Cst. 6.§ rendelkezik a családi pótlék természetben történő folyósításáról. Emellett a Gyvt. tartalmazza a természetben nyújtható családi pótlékra vonatkozó részletes szabályokat.
A
természetbeni folyósítás azt jelenti, hogy a Kincstár a családi pótlék
természetben folyósított összegét a kormányhivatal által erre a célra a
Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási számlára utalja át,
tehát az összeget nem közvetlenül az ügyfél kapja meg. Az átutalt
családi pótlék összegből a gyámhivatal által erre a feladatra kijelölt
eseti gondnok a jogszabályban foglalt feltételek szerint - a gyámhivatal
által elfogadott pénzfelhasználási terv szerint - természetben nyújtja a
gyermek után járó családi pótlékot az ügyfél részére.
A családi pótlék természetbeni folyósításának „speciális esete" az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése (Cst. 15. §).
Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, akkor - ennek szankciójaként - az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanóra után az illetékes gyámhivatal kötelezettsége a gyermek védelembe vételét elrendelni, és az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményezi.
A családi pótlék természetbeni folyósításának „speciális esete" az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése (Cst. 15. §).
Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, akkor - ennek szankciójaként - az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanóra után az illetékes gyámhivatal kötelezettsége a gyermek védelembe vételét elrendelni, és az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményezi.
Mikor kell szüneteltetni a családi pótlék folyósítását?
Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell:
a) az
ügyfél távolléte alatt, ha az ügyfél 3 hónapot meghaladó időtartamra
olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy
nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az
Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT-megállapodásban részes állam
állampolgárával.
b)
az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot
vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a Cst. alapján
ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb
ellátást folyósítanak.
Szüneteltetni kell a családi pótlék folyósítását, amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme
van. Rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a legalább három egymást
követő hónapban keletkezett jövedelmet. A folyósítást a negyedik
hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.
Milyen bejelentési kötelezettsége van az ellátásban részesülőnek?
A
családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás
felfüggesztésének időtartama alatt a folyósító szervnek 15 napon belül,
írásban be kell jelenteni:
a) a gyermeknek az ügyfél háztartásából történő kikerülését,
b) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
c) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
d) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,
e) az ügyfél 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
f) az ügyfél egyedülállóságának megszűnését,
g) az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
h) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
i)
az Európai Unió tagállamában vagy EGT-tagállamban történő munkavállalás
vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
j)
az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában
bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre,
új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére
tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy
élettárs természetes személyazonosító adatát
Az
ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az
ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését
vonja maga után!
A családi pótlék iránti kérelem benyújtásához milyen nyomtatványok igazolások szükségesek?
A gyermekotthon
vezetője, a javítóintézet igazgatója, a büntetés-végrehajtási intézet
parancsnoka, a szociális intézmény vezetője a családi pótlék
megállapítása iránti kérelmet „Kérelem családi pótlék megállapítására intézményi elhelyezés esetén" elnevezésű nyomtatványon, míg az előző körbe nem tartozó személyek a „Kérelem családi pótlék megállapítására" elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.
A
kérelemhez mellékelendő iratok vonatkozásában fontos kiemelni, hogy
azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő azok egyszerű másolatban
történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ahol
az megengedett, azok bemutatása. Egyszerű másolatra az ügyfél aláírása
szükséges arra, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. Lehetőleg
eredetben kérjük csatolni a gyermek tartós betegségét, súlyos
fogyatékosságát igazoló szakorvosi igazolást, illetve a
tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást.
Az ellátást igénylő valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait
-
érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság
igazolására alkalmas más hatósági igazolvány ( pl. útlevél, kártya
típusú gépjárművezetői engedély) bemutatásával kell igazolni.
A családtámogatási ellátásra való jogosultságot
- a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával
- a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával
- a gyám a gyámrendelő határozat másolatának csatolásával
- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
- az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
igazolja.
Amennyiben
a gyermek, aki után igénylik az ellátást már nem tanköteles korú, de
közoktatási intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást is
csatolni kell az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról" elnevezésű nyomtatványon.
Amennyiben
a gyermek, aki után a családi pótlék megállapítását kérik tartósan
beteg (súlyosan fogyatékos) csatolni kell a magasabb összegű családi
pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló ESzCsM
rendelet szerinti igazolást. (Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről)
(Ha
a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje
alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek
tényét a folyósító igazgatóság felé bejelentik, a családi pótlék
magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell
benyújtani.)
A
családi pótlék iránti kérelmet elbíráló szerv: amennyiben a kérelmet
benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a
családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában a Magyar Államkincstárnak
a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyei
igazgatósága (Családtámogatási kifizetőhelyek: a Honvédelmi
Minisztérium, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Országgyűlés Hivatala)
Az
ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a
benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást
az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra,
az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell
megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve
fennállnak.