Az uniós csatlakozás óta eltelt négy évben a magyarok külföldi munkavállalása gyakorlatilag nem változott - mondta a H.R. Portálnak Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Nemzetközi és Migrációs Főosztályának vezetője. Főképpen a 30-35 év körüli, egyedülálló, nyelvtudással rendelkező, magasan kvalifikált emberek a legmobilabbak
Angliai statisztikák szerint a Kelet-Európából az Egyesült Királyságba érkező munkavállalók között a magyarok 3 százalékkal képviseltetik magukat, és ez a százalék évről-évre állandó. A velünk csatlakozott 9 ország "versenyében" pedig a külföldi munkavállalási listán Szlovéniával együtt általában a 7-8. helyen állunk. A nyitás óta a tagországok főképpen vendéglátó munkakörökben (Ausztria, Németország) szezonális, vagy hosszabb távú munkákra, illetve mezőgazdasági munkavégzésre alkalmazzák a magyar és más kelet-európai uniós országok munkavállalóit, de más szakmák is szóba jönnek. Természetesen a magasan kvalifikált orvosokat, mérnököket, informatikusokat - az adott ország nyelvtudásával - is szívesen fogadják - ecsetelte Kovács Géza, hozzátéve, hogy a magyarok nem mobilak, nagyon meggondolják, hogy külföldre menjenek-e dolgozni. Ráadásul, azokban a hiányszakmákban, főképpen szakmunkás képzettséget igénylő munkakörökben itthon is egyre nagyobb az igény, tehát a munkavállalók könnyebben el tudnak helyezkedni.
Az említett munkakörökön kívül időnként találkozhatunk rendhagyó kéréssel is - árulta el a főosztályvezető. "Angliából nemrég azzal az igénnyel fordult hozzánk egy biztonsági cég, hogy toborozzunk számukra repülőtéri biztonsági személyzetet, akik átvizsgálják a csomagokat, utasokat stb. Az elvárás érettségi vizsga valamint angol nyelvtudás volt a jelöltekkel szemben. Hirdetés útján megtaláltuk a megfelelő munkavállalókat, az angol cég egyhetes képzésben részesítette őket Magyarországon. A jelöltek kiképzése azonban pont a londoni metrórobbantáskor fejeződött be, amikor a megbízó cég kijelentette, hogy új biztonsági alapokra helyezi a válogatást, s így valószínű, hogy a toborzott biztonsági személyzet nem jutott ki."
Munkavállalási időtartam és kontingens
A KSH 2004 februárjában megjelent felmérése szerint főképpen a 30-35 év körüli, egyedülálló, nyelvtudással rendelkező, magasan kvalifikált emberek a legmobilabbak. A kint tartózkodás időtartama természetesen változó. A fenti felmérés szerint a mobilitási hajlammal bírók mintegy 15 százaléka (ezek általában a szezonális munkát végzők) 1-2 hónapra maradna kinn, 1-2 évig a potenciális munkavállalók körülbelül 60 százaléka maradna, míg körülbelül 25 százalék több évre, akár örökre is tervezi a kinn-tartózkodást. Az 50 éven felüliek munkavállalása nagyon ritka, ők - amennyiben nem magasan kvalifikáltak - általában szezonmunkákra mennek.
A külföldi munkavállalási szabályok országonként változóak. Több ország már megnyitotta a munkaerőpiacát, mások könnyítéseket alkalmaznak. Magyarország korábban több olyan nyugat-európai országgal kötött kétoldalú munkavállalói szerződést, akik még most is fenntartják a munkavállalást engedélyhez kötődő rendszert (NSZK, Ausztria, Franciaország). Az egyezmények alapján, bizonyos keretszámokon belül a magyar munkavállalók ezekbe az országokba is könnyebben juthatnak munkavállalási engedélyhez. Németországban ez a kontingens 2000 fő/év. A munkavállalók maximális életkora 40 év lehet. Népszerű az ausztriai munkavállalás, itt 50 szakmában automatikusan adják ki a munkavállalási engedélyt, a többi szakmára a kontingens évi 1800 fő, és 35 éves korig várják a munkavállalókat. Ausztria esetében népszerű a határ menti ingázók könnyített munkavállalása, ami Győr-Moson-Sopron, Vas, és Zala megyék lakosaira terjed ki, itt a kontingens 2550 fő és ők már egy év után zöldkártyát is kaphatnak.
A többi országban való munkavállalás iránt kisebb az érdeklődés. Nincs kihasználva a franciaországi 300 fős, a svájci 100 fős és a luxemburgi 20 fős kvóta sem, de erre a jövőben nem is lesz szükség, ugyanis Luxemburg január 1-jétől ugyancsak megnyitotta a munkaerőpiacát. Kovács Géza szerint a francia munkavállalást a nyelvtudás hiánya okozza, más országokban viszont ugyancsak a nyelvtudás hiánya vagy a drága megélhetés riasztja el a munkavállalókat. Anglia és Írország viszont egyre népszerűbb.
Mire figyeljünk különösen külföldi munkavállalásnál?
A külföldi munkavállalásnál több szempontból is óvatosnak kell lenni - hangsúlyozta a főosztályvezető. Az egyik legfontosabb dolog, hogy aki külföldön akar munkát vállalni, ismerje az adott ország nyelvét. Tolmács segítségével nem lehet külföldön dolgozni, ritkán fordul elő, hogy nyelvtudás és szakmai tudás nélkül valaki boldoguljon. Vigyázni kell a munkaközvetítő irodákkal is. Jó tudni, hogy a magyar jogszabályok szerint magánközvetítő álláskeresőtől semmilyen címen nem kérhet pénzt.
Javasoljuk - mondta a főosztályvezető -, hogy csak az ÁFSZ vagy az Európai Unió hivatalos munkaközvetítő oldalán keresztül jelentkezzenek a munkavállalók. Az Unió álláskeresési honlapját, ahol jelenleg egymillió állást hirdetnek, az ÁFSZ honlapjáról egy kattintással el lehet érni, ahol nagy valószínűséggel valós állások találhatók. Természetesen az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján is számtalan lehetőség van.
Néhány jó tanács a külföldi munkavállaláshoz
A külföldön munkát vállalni szándékozó magyar állampolgárok a munkavégzés céljából történő külföldre utazásuk előtt minden esetben érdeklődjenek a munkavállalás szabályai felől a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EU Integrációs Kirendeltségén, vagy a regionális munkaügyi központoknál. Munkavégzésre az esetek egy részében csak a fogadó ország arra illetékes szerve által kibocsátott munkavállalási engedély birtokában kerülhet sor, ha nem kell munkavállalási engedély, akkor pedig regisztráltatnia kell magát a munkavállalónak. Általában minden esetben be kell szerezni a célország vízumát vagy tartózkodási engedélyét, ennek feltételeiről annak az országnak Magyarországon akkreditált külképviseleténél érdemes érdeklődni, amelyben dolgozni szándékoznak.
A kiutazás előtt tájékozódni kell arról, hogy a megszerzett jövedelem után miként kell adózni (van-e az adott országgal a kettős adóztatást kizáró egyezmény és ennek milyen rendelkezései vannak), milyen vámszabályok vonatkoznak a munkavégzés céljából ki vagy beutazókra.
A munkavállaló a szükséges engedélyek beszerzése ügyében egyedül vagy a munkaadóval együtt járjon el, s az útlevelet munkaadója részére ne adja ki kezéből. Célszerű, hogy minden eshetőségre felkészülve fénymásolatot vigyen magával az úti és egyéb okmányokról. Minden esetben ragaszkodjon az írásbeli munkavállalási szerződéshez. A munkavállalási engedély beszerzését az adott országban bejegyzett és működési engedéllyel rendelkező munkáltató végzi.
Az utazásra és a munkába állásig eltelő időre is érdemes még itthon biztosítást kötni.
Végezetül az ÁFSZ azt javasolja, hogy mindenki vigyen magával elegendő pénzt is, hiszen a külföldi . munkaviszony általában nem a fizetéssel kezdődik, és addig is meg kell élni, közlekedni kell, sok helyen a lakbért is előre kérik, esetleg több hónapra. Jó, ha arra az esetre is tartalékolunk pénzt, ha esetleg nem a kialkudott feltételek szerint dolgoztatnak, és emiatt idő előtt haza akarunk jönni - hívja fel a figyelmet Kovács Géza.
Mészáros Etelka
